Étkezés

Preiner Ágnes vagyok, dietetikus. Kapcsolatom a táplálkozástudománnyal sorsszerű és elengedhetetlen. Szeretnék Kis Laci mellett sikereitek fő szponzora lenni. Forduljatok hozzám bizalommal!
Ági
Mi jut eszünkbe, ha arra gondolunk „tudatos táplálkozás”?
Összekötjük-e mindennapi étkezéseinkkel, feldereng bennünk anyu főztje, a menza, esetleg egypár hatásos élelmiszerreklám? Vagy ha valóban érdekeltnek érezzük magunkat a témában, eszünkbe jutnak a kcal-ák, az összetett szénhidrátok, egyszerű cukrok, tán olyan science fiction, mint a nutrigenomika és a nutrigenetika? A legnagyobb kérdés az, hogy képesek vagyunk-e úgy gondolni a tudatos táplálkozásra, mint a reggeli fogmosásra, hogy nem feledkezhetünk meg róla!? Hogy napról napra életünk része legyen? Kapcsolatba tudjuk-e hozni a testünkkel való törődést azzal, hogy mit is viszünk be táplálékainkkal?
A „táplálkozás” ma már egyrészt a fokozott civil érdeklődésre való tekintettel, másrészt erre válaszként a médiában, az élelmiszergyártók kampányai által, központi témává vált. S mint minden ilyen telis-teli van hasznos és haszontalan, valóságos és megtévesztő információkkal. A tudatosság nem csak azt kell hogy jelentse mit, s mit ne, hanem hogy miért és miért ne. Hiába tudjuk , hogy a „barna kenyér” kedvezőbb táplálkozás-élettani hatással bír, ha nem tudjuk miért, boldogan megvásároljuk a pl. ammónium-szulfitos karamellel színezett kenyeret. Sajnos ezt az összetevőt nem a címkéről fogjuk kiszűrni, hisz a gyártók olyan egyszerű oknál fogva, hogy a címke túl kicsi, részletes összetételt nem tűntetnek fel.

Téves, vagy akár elavult információink miatt retteghetünk ártalmatlan élelmiszerektől, pl. maragarinok, melyeket valamikori transz-zsírsav tartalmuk miatt pokolra küldtünk, miközben a szigorú szabályozásoknak, illetve az élelmiszertechnológia fejlődésének köszönhetően ezek a margarinok veszélytelenek transz zsírsavak tekintetében, viszont ugyanezeket a transz zsírokat számolatlanul visszük be különféle kekszek, nápolyik, pattogatott kukoricák, félkész termékek formájában.
Fontos megismernünk a funkcionális élelmiszerek fogalmát, illetve hasznát is étrendünkben. Ezek hozzáadott pozitív értékekkel rendelkező élelmiszerek. Nem kapszulák, vagy porok, ellenben olyan élelmiszerek, melyek jótékonyan hatnak a test egy, vagy több működésére (pl. kalciummal, vassal, szelénnel, folsavval kiegészített gabonatermékek, pékáruk, probiotikus kultúrával erjesztett tejtermékek, kedvezőbb zsírsavösszetételű, illetve növényi szterinekkel dúsított margarinok, illetve az újdonságként számontartott gabonafélékkel erjesztett gyümölcsitalok. Az élelmiszeripar ezen ágazata fejlődik a legdinamikusabban.
Hagyjuk a kalóriákat és ismerjük meg valódi lehetőségeinket!

A cikkhez forrásként a Táplálkozási Akadémia hírlevele került felhasználásra.